Kedvenc bölcsesség
rendszerem, a kínai Öt elem tana és a rá épülő Kínai asztrológia szerint a tél
időszaka a Víz Elemhez tartozik. Ekkor csökken a fény, és a meleg, a természet
visszahúzódik, szinte halott állapotba kerül. Megszűnik a növények burjánzása,
csendben elbújnak téli álmot aludni az állatok, eltűnnek a rovarok, elhallgatnak
az énekesmadarak. Ahogy a víz alkalmazkodik ahhoz a formához, amit kitölt, úgy
alkalmazkodnak a természet Víz Elemű erejéhez az élőlények.
A Víz a legerősebb Yin elem.
A másik négy Elem: a Fa, a Tűz, a Föld és a Fém is változó mértékben, de
nagyobb arányban Yang, és kevésbé Yin. A Víz a leglágyabb, mégis nagyon erőteljes
hatású Elem. Tőle kapjuk, ami nyugodt, ami hideg, csendes, és mozdulatlan. Ahogy
a víz képes eloltani a tüzet, úgy képes megállítani a Víz Elem a belőle áradó Yin
erejével a többi Elem Yang erejét. Olyannyira, hogy maga a víz is, bár a
természetben önmagától nem mozog, de mozgékony, vagyis bármilyen hatás éri, legyen az lejtő, szél, vagy gravitáció, arra
mozgással reagálva alkalmazkodik, ilyenkor télen, a Víz Elem uralta időszakban
csendes mozdulatlanságba dermed, nem folyik, nem mozog, megfagy. A természet
azt súgja, hogy álljunk meg kis időre, készüljünk fel egy új ciklusra, ahogy a
növények és az állatok is így tesznek, míg várják a tavaszt körülöttünk. Tudni
várni, amikor arra van szükség, nagyon fontos Yin erő.
Összhangban a természettel
Tudatosan megélve az ilyen
téli időszakok kedveznek annak, hogy bekuckózzunk, egy forró tea mellett együtt
legyünk, pihenjünk, ne most loholjunk megvalósítani mindent. Ahogy nagy hóban
haladni előre csizmában és nagykabátban lassabb, és nehezebb, mint más
évszakokban, ilyenkor érezhető, hogy bármilyen nagy erőkkel próbálunk valamit
megvalósítani, mintha minden és mindenki az ellenkezőjét akarná. Nem kapunk
szabad utat, vagy segítséget, valahogy nem haladnak gördülékenyen a dolgok.
Sokan érzik magukban, hogy ilyenkor
jó volna többet aludni, jó volna többet otthon lenni, néha órákig csendben
lenni és nem mozdulni. Úgy gondoljuk, talán valami baj van velünk, holott ha
körülnézünk, látható, hogy a bolygó természetben élő növényei és állatai,
valójában minden élőlény így tesz körülöttünk. Ez a felkészülés, a tervezés
időszaka, amikor az ősszel elvetett mag mozdulatlanul várja az új napfényt, az
új erőt, energiát, hogy majd növekedésnek indulhasson. Mi is akkor vagyunk
harmóniában a természettel, ha majd a Víz időszak után kezdünk bele új dolgokba,
hogy megvalósulhasson mindaz, amit mindaddig magunkban dédelgetünk.
Elmélyülés és empátia
Érdemes megkeresni az olyan
örömet adó tevékenységeket, melyekhez csend és nyugalom kell. Más élmény
ilyenkor pl. a hímzés, a gyertyaöntés, vagy az illatszerkészítés, a festés, a fafaragás, a novellaírás, mint más
évszakokban, mikor az egész világ nyüzsög, éget a Nap, és minden percben valami
kifelé hív a szobából. Ezekhez a tevékenységekhez idő és elmélyülés kell. A
régi korok kézművesei is télen készítették el a portékáikat, amit aztán a
tavaszi és nyári vásárokra vittek. Télen otthon egyedül a családjukkal voltak
nyugalomban, míg nyáron sokat utaztak, sok emberrel találkoztak. Miközben az
ember belefeledkezik az alkotásba, meditatív állapotba jut, és ez olyan
dimenzióját nyitja meg a bölcsességnek, ami az intuícióban gyökeredzik, és a tapasztalatból
születik.
Nemcsak a bölcsességet kapjuk
a Víz Elemtől, hanem azt a fajta érzékenységet is, amivel bele tudjuk élni
magunkat mások helyzetébe. Ezért előtérbe kerül ilyenkor a lélek, és az
érzések. Könnyebben fordulunk egymás felé, és segítünk azoknak, akiknek
szüksége van rá. Víz időszakban kívülről sötétet, hideget, csendet kapunk a
természettől, ezért az életünket, és egymás életét a bennünk lévő fénnyel tudjuk
megvilágítani és a bennünk lévő melegséggel tudjuk felmelegíteni. Erősebben
egymásra tudunk hangolódni, mint máskor, így a téli ünnepekkor szeretteinkkel,
embertársainkkal együtt töltött órák adnak feltöltődést.
Figyeljünk a természetre, és
a belső érzéseinkre! Nincs olyan növény, ami egész évben virágzik. Mi sem
tudunk a maximumon lenni mindig. Amikor a természet megnyugszik, nem kellene
nekünk sem vele szemben megpróbálni máshogy működni. Amikor a természet
felkészül egy új ciklusra, mi is érezzük télen, hogy erre van szükség, és
engedjünk neki. Amikor a csend ideje van, akkor a csend ideje van…